† Dézsi Zoltánné Szikhalmy Mária Dr-né, Marika néni


Marika néni rövid megemlékezését ide másolom, hátha Ti is érdekesnek, megemlékezésre méltónak talájátok

"Két egymást követő találkozásom Dóczi Gedeon arcképével


Az Állami Svetits Mátyás leánygimnázium hetedi osztályában év végén magatartásból tűrhető osztályzatot kaptam, az osztályzat mögött egy megfigyelés és megállapítás állt "gyakran jár templomba". Az osztályfőnök jóindulattal figyelmeztetett titokban ezt megelőzően, hogy ennek nem lesz jó vége, változtassak ezen a szokásomon. A tanári testület általános ítélete a tűrhető magatartás mellett az volt, hogy negyedik osztályba léphetek. Így annak rendje és módja szerint beállhattam a sorba a beiratkozók közé.
Igazgat úr meglátott, kihúzott a sorból, és közölte velem, hogy nem iratkozhatom be. Teljes reménytelenséggel indultam el iskolát keresni, ahová felvesznek. Nem volt senki velem, édesapám már halálos beteg volt, az évben meg is halt. Édesanyám ápolta, a bátyám akkor jött haza hadifogságból.
Így jutotta el komolyan remélve, hogy felvesznek, a református Dóczi Gedeon Gimnáziumba. Nagyon barátságosan fogadtak, rövid várakozás után az igazgató irodájába léphettem, ahol agy szigorú tekintetű igazgatónő (KM) fogadott, és mögötte a falon egy tekintélyes kinézetű úr képe függött. Meghallgatta, hogy mi járatban vagyok, de közölte, sajnos nem tud felvenni, mert az érettségiző osztályban nincs üres "hely".
Sok-sok év telt el, míg ezt "megbocsátottam" amikor rájöttem arra, hogy nem dönthetett másképpen, 1950. júniusát írták.
Aztán ismét eltelt 13 év. 1963 augusztusában szolgálatra jelentkeztem a KLTE Gyakorló Gimnáziumának irodájában. Rövid várakozás után nyílt az ajtó, s én nem az igazgatónőt (SzL-nét), hanem Dóczi Gedeon tekintélyes arcképét láttam meg elsőként. Összeszorult a torkom, semmire sem emlékszem, amiről beszéltünk. Ezt a találkozást sok-sok munkában, örömben eltelt 26 év követte. Nagyon hálás vagyok az Életnek az itt töltött szép évekért. Azt nem vettem észre, hogy a második kép, amit láttam, az elsőről készült másolat volt. Az eredetit a Dóczi Gimnázium államosításakor a tulajdonos elvitte."

Dr. Dézsi Zoltánné Szíkhalmy Máris
Nyugdíjas fizika vezetőtanár

Marika néni az osztályfőnöki órát a következő szavakkal zárta:

Ne sajnáld az időt amit a munkára fordítassz,
ez az ára minden eredménynek.
Fordíts időt gondolkodásra,
ez minden hatalom forrása.
Legyen időd játékra,
ez az örök fiatalság titka.
Ne sajnáld az időt, amit olvasásra fordítasz,
ez lesz bölcsességed alapja.
Teremts időt arra, hogy barátságos legyél,
ez boldogságod útja lesz.
Legyen időd álmodni,
Mert útadat elvezeti a csillagokhoz.
Maradjon időd arra, hogy szeretni tudj,
s hogy téged is szerethessenek.
Ez az Istenek előjoga.


Legyen mindíg munkád, kezeid ne legyenek tétlenek.
Legyen mindíg pénzed a szükségesre,
és legyen sapkád, ha kell kettő is.
A napsugár találja meg az ablakodat és legyél biztos felőle,
hogy minden eső után kiderül újra az ég.
Egy jóbarát biztos keze legyen a számodra elérhető
és Isten töltse be mindíg a szívedet bátorító örömmel!